Kis részlet a 6. részből

Sziasztok!
Ha, jól emlékszem nyár óta nem jelentkeztem új résszel.
Ennek több oka is van: az egyik az, hogy mostanában inkább novellákat szoktam írni, jelenleg is félkész állapotban van, vagy 6 darab novella; a másik ok pedig az, hogy nem volt hangulatom a csalódott, magányos Sosohoz, de már elkezdtem írni, itt egy kis részlet:

Vicces, hogy csak az a személy tud megvigasztalni aki miatt szomorúak vagyunk! Nos, nekem szükségem van egy Mesut ölelésre, vagy arra, hogy valaki odajöjjon hozzám és megfojtson az ölelésével, vagy legalábbis a képembe ordítsa, hogy : szeretlek!
Nyomorultul érzem magam, s bár tudom, hogy semmi okom panaszra, hiszem remek körülmények között élek, megvan mindenem, híres focistákkal barátkozom mégis üres vagyok, tulajdonképp nekem senkim nincs.
Ha a lányokkal nem egy házban élnénk az sem biztos, hogy köszönnénk egymásnak az utcán, a srácok pedig ... . Amíg itt vannak megy a " huhuuu de nagy barátok vagyunk " dolog, utána már nagyon ritka az a játékos akivel tartom a kapcsolatot .
Talán erősnek látszom, néha valóban nagy a szám, példa erre a Bale-lel való szóváltásom is, de igazábol én csak egy törékeny kislány vagyok aki vágyik a szeretetre, bárki, akárki szeretetére.
Már gyerekként is ajándékokkal próbálták pótolni a közös sétákat, a mese olvasást és bármilyen olyan programot ami hiányzott a gyerekkorormbol.
Szeretném, ha valaki most bekopogna, leülne ide mellem, jó erősen megszorítana a kezem, majd elmondaná, hogy nem vagyok annyira szörnyű, hogy nem vagyok annyira szerethetetlen mint amilyennek látszom.
Borzalmas tulajdonságom volt még az, hogy túl hamar kötődöm személyekhez, emlékekhez, tárgyakhoz.
Most is ennek a hülye érzésnek iszom a levét, pocsékul vagyok! Legszívesebben kiáltanék egy hatalmasat, hogy: Hahó, valaki szeressen már engem is!
Mesutot nem akarom felhívni, bár borzasztóan hiányzik nem akarom idegesíteni, vagy zaklatni, várom, hogy ő hívjon engem.
Tudom, hogy ez hülye szokásom, de egyszerűen nem tudnám azt elviselni, hogy zavarom, vagy idegesítem őt, hogy amikor ráirok, azt gondolja magában: Istenem, mit akar már megint? Akkor azt hiszem végleg eltörne bennem valami...
Én ... én csak azt akarom, hogy minden olyan legyen mint régen, amikor még nem kellett azon gondolkodnom, hogy szeret- e valaki, nyilvánvaló volt, hogy igen hisz épp akkor őrültködtünk a többiekkel, nem kuksoltam egyedül, fáradtan és szomorúan a szobámban.


Ennyi is lenne a részlet, nemtudom, hogy mikor hozom a teljes fejezetet, de abban biztos, vagyok, hogy az uj rész előtt hozok nektek egy Götze (bleeeh :D ) novellát, és egy Marco Reus novellát is, majd Karácsony környékén hozok André Schürrle főszereplésével íródott novellát, valamint a Schürreus páros és ThisisNrA na meg, én leszünk a főszereplők egy másik egy vagy két részes novellában.
Ha valami kérés/kérdésetek van itt feltehetitek, vagy e-mailt is írhattok, vagy akármi! :D
Ja, és nem utolsó sorban nézzetek be IDE, ha olvasni akartok egy remek sztorit! Bár még csak az első részt fogja feltölteni, de garantálom Nektek, hogy nem fogjátok megbánni, ha benéztek a kis Drágához, mert remek részekkel, és imádnivaló novellákkal fog minket megörvendeztetni! :)