Sziasztok! Ezt a kis Marcos szösszenetet az én kis Marcoimádó Tonkómániás barátnőmnek, ThisisNrA-nak ajánlom elsősorban! Remélem tetszett Drága, és kívánom, hogy Marco a valóságban is így ápolgasson Téged akárhányszor beteg leszel! :D Nézzetek be hozzá, mivel publikálta a Marcos története első részét ami zseniális lett, én nagyon imádom és szerintem nem csak én vagyok így igaz? Nézzetek be hozzá, nem fogjátok megbánni az tuti! ;) Hírtelen jött a szösszenet ötlete, de szerintem a szösszenetbeli Marco simán indulhat az Év Pasija díjért! Remélem tetszeni fog a szösszenet, és Szívi remélem ez kis kárpótlás azért mert egész héten rosszízű löttyöket kellett igyál!
- Dora, ma biztos nem kelsz ki az ágyból! Ha kell az osztályfőnöködet is felhívom, de ma tuti nem mész iskolába! - gombolta ki kedvese sötétzöld kabátját Marco Reus
- Marco ma csak egyig leszünk, és még - kezdte volna a tiltakozást Dora de beszéd helyett egy hatalmasat tüsszentett - meg is kell írnom a felmérőt! - húzta ki magát a lány mivel a tüsszögés arra kényszerítette, hogy összehúzza magát, mivel nem akarta, hogy Marco is elkapja.
Már napok óta folyamatosan vesződik a náthával Dora Kellner.
Az influenza nem veszi figyelembe, hogy te épp egy politikus vagy, vagy utcaseprő, vagy történetesen Marco Reus barátnője vagy utol ér.
- Na, ha egyig lesztek akkor semmiről nem fogsz lemaradni. Biztos nem fogom megengedni azt, hogy ilyen állapotban te iskolába menj, a végén még rosszul leszel. Most azonnal visszabújsz az ágyba, és pihensz. Ne is próbálj tiltakozni. - ölelte meg Marco Dorát aki már szólásra nyitotta volna a száját.
Amint a derekán érezte a biztonságot nyújtó erős karokat már Dorának sem volt kedve a sulihoz, inkább teljesítette barátja " parancsát " akit még soha nem látott ennyire bezsongva.
Nagyon szerette Marconak azt a tulajdonságát, hogy a dortmundi még a széltől is megóvta. Imádta a férfit és semmi kétség nem fért ahhoz, hogy ez fordítva is így van. Nincs a Földön olyan dolog amit ne tenne meg Marcoért.
Dora fáradtan vonszolta magát a hálószoba felé, míg Marco a konyhában teát főzött a barátnőjének.
Nem volt felszerelve a háza semmilyen gyógyszerekkel kivéve olyanokkal amelyeket a különböző sérülései miatt kellet néha beszednie.
Reus türelmetlenül várta, hogy végre kész legyen a forró ital, hisz ellenőrizni akarta, hogy Dora tényleg visszafeküdt- e.
Amíg arra várt, hogy elkészüljön a tea gyorsan felhívtam Yvonne-t, hogy Nico hogyléte felől érdeklődjön, mivel a csöppség is meg volt fázva, tőle kapta el Dora is, hiszen a lány imádta az apró kisfiút aki a szerelme tökéletes kis mása volt. Amikor náluk volt Marco kereszt fia, a futballista teljesen másképp viselkedett, mégimádnivalóbb volt mint általában. Teljesen képes volt lemenni a kisfiú szintjére, csúszott mászott vele.
- Milyen gyógyszereket szerezzek be? Dora is megvan fázva, de gondolom neki nem olyan gyógyszerekre van szüksége mint Niconak, és mivel te úgy is jobban tudod, meg én nem szívesen hagynám őt egyedül nem akarod beszerezni? Tudom, hogy sok mindennel lógok már neked, de tényleg nem akarom magára hagyni most, ramaty állapotban van. - vette elő Dora kedvenc bögréjét a felső polcról
- Jobbulást Dorának, de persze megveszem, mert ahogy téged ismerlek te most annyira aggódsz, hogy úgy sem jegyeznéd meg a gyógyszerek nevét és azt, hogy mit mikor kell bevennie, és mivel én is nagyon bírom Dorát nem akarom, hogy esetleg túladagold a gyógyszereit vagy ilyesmi, mert öcskös én imádlak de tudom milyen vagy amikor aggódsz, még emlékszem a Nicos ügyre. - nevetett halkan Yvonne a vonal túloldalán, de csak halkan, mivel a kis drágaság most aludt el.
- De én akkor tényleg azt hittem, hogy valami komolyabb baja van Niconak! Most az is baj, ha az ember aggódik? - zsörtölődött Marco, majd néhány káromkodást mormolt el magában mivel a kezére lötyögtette a forró italt.
- Dehogy baj, inkább te is vigyázz magadra, na és most menj és ápolgasd a kedvenc kis sógor nőmet és puszilom, fél óra és ott leszek a gyógyszerekkel. Ha útközben szükséged van még valamire csak szólj! -vette fel a kabátját Yvonne miután elköszönt az öccsétől.
Marco halk léptekkel közelített a szobájuk felé.
- Dora, hoztam neked teát! - szólalt meg félhangosan az ajtóban állva, de amikor észrevette, hogy a gyönyörű barátnője elaludt a bögrét az asztalra helyezte és leült az ágyra.
Dorával pont akkor ismerkedtek meg amikor a bal szerencsés sérülése miatt ki kellett hagynia a VB-t.
Akkor maga alatt volt, hasznavehetetlennek érezte magát, azt gondolta, hogy ez élete legrosszabb nyara és időszaka és csak a csodás lány tartotta benne a lelket, de ma már rájött arra, hogy 2014 nyarán ő sokkal többet nyert, mint a Brazíliában VB-t nyerő társai. Marco Reus VB trófea helyett rátalált élete értelmére.
Szia!
VálaszTörlésEzer éve tervezgetem, hogy írok ide – illetve egész pontosan a Neuereshez akartam először írni, de ott szerintem Dóri már mindent elmondott. Azért megemlítem, hogy nekem is nagyon-nagyon tetszett, az alapötletet, a megvalósítást, illetve Mabel és Manu karakterét is imádtam, mert olyan igazira, valóságosra és szerethetőre sikeredett az egész. Olvasnék még hasonlókat szívesen, mert olyan ritkaságnak számítanak a JÓ németes írások a blogvilágmindenségben, mint a fehér holló. :D
És akkor most térjünk rá erre a kis szösszenetre: Marco nagyon drága, hogy így aggódik a barátnőjéért, és konkrétan megtiltja neki, hogy suliba menjen betegen. Aztán meg izgul, hogy elkészüljön a tea, mert ellenőrizni akarja, hogy lefeküdt-e. Szerintem senkinek nem lenne ellenére egy ilyen ápoló, ha megbetegedne. :D
Kivéve, ha a nagy aggodalmak közepette túladagolja a gyógyszereket. xD Ennyire azért nem kellene túlzásba vinnie. Amit viszont hiányoltam, az a „Nicos ügy”, ha már így Yvonne felhozta, elmesélhetted volna, mit művelt Herr Aggodalmaskodó szegény kis keresztfiával.
Amúgy annyira a szemem előtt van, ahogy Marco Nicoval játszik, szerintem tényleg így szoktak együtt szórakozni. Most képzeld el, hogy ha nagyobb lesz a gyerek, majd Reus mezben fog szurkolni minden meccsen (reméljük nem a másodosztályban). *-*
A Dóri által emlegetett hibák itt is megvoltak, de ezek fölött most szemet hunyok. Viszont annyit megjegyeznék, hogy tök szépen mutatna a szöveg sorkizártra állítva, napokban érkező Schürrle novellánál – amit egyébként szintén nagyon várok – akár ki is próbálhatnád. :D
Összességében tetszett ez a kis szösszenet, főleg az utolsó mondatok voltak nagyon aranyosak. Ügyes vagy, a helyesírásod meg a többi pedig úgyis fog még alakulni, főleg, ha ezentúl egy picit jobban odafigyelsz majd rá. Én várok még sok-sok ilyesmit, ezentúl meg is próbálok rendszeresen kommentelgetni hozzájuk, de nem ígérek semmit.
xoxo, L.
Szia! :)
TörlésKöszönöm szépen, örülök, hogy tettszett! :) Ne aggódj, szerintem fogsz még tőlem németes novellákat vagy szösszeneteket olvasni, mivel mostanában teljesen átvették felettem az irányítást, folyton a fejemben mászkálnak, és teljesen hidegen hagyja őket az a tény, hogy mielőtt velük elkezdek írni valamit be kellene fejeznem a júliús óta íródó két novellámat, de ők kis gonoszak és nem veszik figyelembe. Örülök, hogy jónak tartod a németes írásaimat!:)
Marco egy kis tündérbogár! Az tuti, hogy senki nem utasítaná vissza. :D
Nem akartam túlszaporázni, de az lett volna a Nicos dolog, hogy miatta is folyton aggódik, kiakadt volna valami apróságon.
Nagyon édesek együtt, énis remélem, hogy nem jutnak el odaáig, mert több van azért a Dortmundban.
Igyekszem őket kijavítani :), rendben, mindenképp ki fogom, csak nem a Word-ban szoktam írni, és azért ilyen a kűlseje. Az a Schürrle novella nem is olyan biztos, hogy a napokban érkezik, mert folyton más ötleteim vannak vele és a társaival kapcsolatban, de hétfőtől ujra suli, ujra unalmas órák, így tudom tovább írni az Andrés novellát a kis füzetembe! :D Örülök neki, hogy város, remélem majd tettszeni fog az is!:)
Köszönöm szépen mégegyszer! :)
Puszillak
Titania
Szia Szívi! :D
VálaszTörlésElőször szeretném megköszönni, hogy megírtad nekem ezt a kis szösszenetet és végül nekem ajánlottad.Nem is tudod mennyit jelent úgy általában is, de főleg most, hogy ledöntött ez a fránya megfázás és egyéb betegség elrontva teljesen a szünetet, amit annyira vártunk hiszen írni és írni akartunk folyamatosan csakhát, amit az ember jónak lát/tervez az soha az ég adta világon nem jön be.
Másodszor meg szerintem már mindent elmondtam, amit el lehet mondani hiszen alaposan kiveséztem neked a véleményemet. Nem emlékeszem hányszor olvastam, mert jó párszor biztos miközben folyamatosan papírzsebkendőt hajigáltam vagy kerestem. Teljesen magam elé képzeltem az egészet főleg, mert rám jellemző Dora stílusa. (Na vajon miért? Ki nem találom. xD) A zöld kabát hát, a bazinagy gombok mind köszöntenek majd és jót mosolyogtam, amikor megláttam, hogy ők is helyett kaptak ebbe Marcos tüneménybe.
Hmm... Koszoskáról mit mondhatnék? Hiszen ki ne vágyna egy ilyen gondoskodó, már-már túlontúl aggódó barátra? Mert én nem mondanék le róla, az biztos főleg, ha róla van szó. :D De, ezt már gondolom tudod. (És, ha nem ő lesz az év pasija hát nem tudom mit csinálok magammal! xD) Jaj, rágjam meg neki! *-*
Már nagyon várom a többi ilyen kis szösszenetet, ami kipattannak a fejedből és nem hagynak nyugodni - ha tudnád én mennyire örülök ezeknek még akkor is, ha egy jó pár kedvencemről le kell emiatt mondjak, mert átveszik az uralmat a buksid felett. Annyi mindent tudnék még mondani és írni, de szinte az összeset elmondtam már ismételni meg nem akarom magam, mert már azt is megtettem! :)
Ugye tudod, hogy Nico- Marco novellákat is akarok? Mert akarok bizony és addig foglak nyaggatni míg kész nem lesz pont, mint a VP-Marcossal. :D Nem menekülsz Batman megérkezett. - Jesszusom mi van velem és Batmannel?
Mégegyszer köszönöm szépen és behúzatom veled az ígéretem.
U.I.: Gonosz vagyok és söpredék, amiért hiányzott Göcce barátunk?
Puszillak!
Szia Szívi! :D
TörlésNincsmit, ez alap dolog, mert emlékszem nagyon rosszul viselted, hogy meg vagy fázva, gondoltam majd jól megleplek ezzel, és nagyon örülök, hogy ez sikerűlt is.
Igen igen a betegségek kicsináltak, pedig mennyire vártuk, és már végee! :((
Igen igen, és mégegyszer köszönöm :*
Teljesen eltudlak képzelni amint ülsz az égyban és dobálod a yzepiket, közben olvasod a szösszenetet és nagyokat vigyorogsz mert Marco az Marco. :D
Á nem is tudom miért hasonlít rád, a neve is csak véletlenül lett Dora, a zöld kabát is csak véletlen, semmiképp nem azért írtam bele mert neked is olyan van, erre ne is gondolj. :D
Muszáj volt beleírjam, mert eszembe jutott a másik kabátod amelyikről nem tudtam megállapítani, hogy barna, bézs vagy világoslila, azt a kabátot meg nem akartam beleírni. :D
Persze, hogy tudom, direkt azért írtam ilyennek Koszoskát mert neked szántam, hogy mégjobban olvadozz a kis Cukipofikától.
Megyünk tüntetni, és mindenki mondjon le, ha nem ő lesz! :D
Majd akkor megkapod a hajós szösszenetet is valamikor, egyszer, ahol már a triumvirátus harmadik boldog tagját nem kell nélkülöznöd, meg Vpt se, akit most nagyon imádook! *-*
Én olyankor nagyon haragszom a kis hanzikra, mert felírtam dátomokkal a Xabishoz, hogy még most se fejeztem be, és van ott októberi, december és januári dátum is.
Nagyon örülök, hogy a kis " ajándékom " elnyerte a tettszésed.:*
Rendben, majd akkor azt is felveszem a listámra:D mert tudod, hogy neked nem tudok nemet mondani.
Ilikének is van valami kapcsolódása Batmenhez ( nem tudom, hogy mi csak annyit tudok, hogy van) szóóóval ez nem lehet véletlen, tudatalatti kapcsolat ;)
Mégegyszer nincsmit, és nagyon nagyon örülök, hogy tettszett, hisz ez a Tied!
UI: Nem vagy, nekem is hiányzott, de gondoltam így is beteg vagy, nem hiányzik ide, de énis hiányoltam a kis Cuncimanót.
Puszillak<3